Ha már tavasz, akkor a madárfotózást sem
szabad lefelejteni a listáról, hisz ilyenkor nemcsak a vonuló madarak térnek
vissza, de kezdődik a nászidőszak is, ezért ez az időszak a madarak
szempontjából is eléggé mozgalmas.
Gondoltam idén is kimegyek a Duna árteréhez a Csallóközben, de előtte még megálltam a Bősi erőműnél nézelődni, nem is sejtve, hogy itt fog várni a legizgalmasabb fotótéma: mihelyt megérkeztem, egy árnyat láttam elsuhanni a betonon. Egyből próbáltam megtalálni az árny gazdáját, aki – mint kiderült - egy vörös vércse. Gyorsan eltűnt a korlát mögött, én azonnal odasiettem. Szerencsére kiült a gát falára, így már jobban meg is tudtam nézni, és már képeket is készíthettem. Egy tojó volt, de nem sokkal később érkezett egy hím, akinek nem kellett sokat udvarolnia, máris „szerelembe estek”, és a hím azzal a lendülettel tovább is repült. Gyorsan történtek az események, de így is tudtam készíteni pár képet.
 |
| Tojó vörös vércse |
 |
| Vércse szerelem 1 |
 |
| Vércse szerelem 2 |
 |
| Vércse szerelem 3 |
 |
| Vércse szerelem 4 |
 |
| Hím vörös vércse |
Utána szinte már csak kötelességtudatból
fényképzetem a szürke gémeket, búbos vöcsköket és küszvágó cséreket az ártérben.
Persze, nem mintha nem élveztem volna, de a ragadozó madarakat különösen
kedvelem, megjelenésükben és kiállásukban is van valami tiszteletet parancsoló,
felsőbbrendű kisugárzás. Őket bármikor, bármilyen helyzetben élvezettel fotózom,
de ilyen pillanathoz ritkán van szerencsém, így különösen nagy élmény volt ez
számomra.
 |
| Búbos vöcsök |
 |
| Szürke gémek |
 |
| Szürke gém |
 |
| Küszvágó csér |
