2017-ben
nem küldtem olyan hosszú téli pihenőre a fényképezőgépemet, mint 2016-ban
(mondjuk ehhez az is hozzájárult, hogy nem voltam kényszerpihenőre ítélve), és
már januárban megejtettem az év első fotózását, aminek egyik célja az újonnan
beszerzett fix 50 mm-es objektív felavatása volt.
A
fotózás helyszínéül Kölked szolgált. Itt a Duna mentén vettünk részt egy túrán,
amit a Duna-Dráva Nemzeti Park szervezett. A túra fő attrakciójának a
rétisasokat szánták, amelyek szép számmal fészkelnek a környéken.
Szerencsére
gyönyörű időnk volt: az egész tájat hó fedte, a Dunán jégtáblák úsztak, az eget
pedig csak vékony felhőréteg borította, néha még a nap is kisütött. A vidék amúgy
is elég gyönyörű, de ezzel a körítéssel páratlan élmény volt.
A
rétisasok felbukkanására sem kellett sokat várni, azonban sajnos túl messze
repültek ahhoz, hogy jó felvételeket tudjak készíteni róluk, de azért így is
megpróbáltam megörökíteni őket.
Miután
elrepült az összes madár, elkezdtem próbálgatni a fix 50 mm-es objektívet. Nem
éppen tájfotózásra tervezték, de szerettem volna elsajátítani a használatának
az alapjait, és a képekkel így is meg voltam elégedve.
Azonban
a képek alacsony részletessége, és zajossága már zavart annyira, hogy rászánjam
magam a gépcserére, így a D70-es gépemmel ez lett az utolsó fotózásom.
Szerettem nagyon, könnyű volt a kezelése, megtanított az alapokra, lehetett
vele fejlődni, de úgy éreztem, hogy elértem a készülék korlátait, és ideje
lenne a váltásnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése