2017. február 22., szerda

2015. szeptember - Kezdetek, szalamandra fotózás

2015. szeptembere fontos dátum számomra, mint ahogy a bemutatkozó bejegyzésemben is írtam, ekkor jutottam hozzá életem első tükörreflexes fényképezőgépéhez, egy Nikon D70-hez. Fotózásnál is – mint sok más esetben – az első alkalomra mindig emlékezni fog az ember, ezért nem lehet kimenni a hátsókertbe tulipánokat fotózni, az első alkalomnak különlegesnek kell lennie. Az a jó a természetfotózásban, hogy minden évszakban van valami különleges, csak arra az időszakra jellemző jelenség, amit érdemes megörökíteni. A kora ősz is ilyen, már enyhébb az idő, több a csapadék, ezért gyakrabban lehet nappal is találkozni foltos szalamandrákkal. Persze az se mindegy, hogy az ember hol keresi őket, úgyhogy egy gyors logisztikai tervezés után a Börzsönyre esett a választás. Izgatottan vártam az indulás napját, addig elő se vettem a gépet.

Elérkezett a várva várt nap, borús volt az idő, és egy kicsit szemerkélt az eső – tökéletes egy kis szalamandra vadászatra. Budapestről autóval hamar a Börzsönybe értünk, és neki is vágtunk a könnyed kis túrának. Nem kellett sokat várni, kb. 40 perccel az indulás után bele is botlottunk egy szalamandrába. Szegények nem túl agilisek, először megpróbálnak menekülni, saját lassú tempójukkal „rohannak”, de még ezt is hamar feladják, és csak vánszorognak tovább. Nem a legelőnyösebb tulajdonságuk, de fotózás szempontjából annál jobb. Pár kép készítése után folytattuk is az utat. Szeretem ezt az évszakot, mert a táj nagyon szép ilyenkor, fantasztikusak ezek a bükkösök a barna és sárga ezer árnyalatában tündöklő levelekkel. A levegő olyan tiszta, hogy a városi levegő után az ember már édesnek érzi. Az eső miatt nem sok más állattal találkoztunk (még egy szalamandrával, ahol hasonló események zajlottak le, mint az előzőnél), de pont emiatt olyan nyugodtságot árasztó csend szállt az erdőre, amit csak az eső lágy kopogása tört meg. Van ebben valami tiszta, ősi megnyugvás, amit az ember az urbanizációban soha nem tapasztalhat meg.

Első szalamandra

Első szalamandra

Összességében elégedett voltam az első fotós túrámmal, a képeken van még mit csiszolni, de szárnypróbálgatásnak jó volt, megtanultam a gép kezelésének, valamint a beállításoknak az alapjait. Kiderült, hogy van a szenzoron egy kis szennyeződés (jobb alsó sarokban lévő folt), amit
letisztíttattam róla (lehet venni szenzortisztító kefét, azonban én jobbnak láttam kevesebb pénzért elvinni szakemberhez). És ami a legfontosabb: egy nagyon jó túra volt, amire mindig szívesen fogok emlékezni. Nem mondom, hogy nem jött volna létre, ha nincs fényképezőgép, de az biztos, hogy ez volt az események katalizátora. Tényleg egy emlékezetes első alkalom lett :)

Második szalamandra

Második szalamandra


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése